Úgy tűnik a negyedik helyen álló Kopár István továbbra is számíthat a rendező támogatására, rendre kapja a tájékoztatást az elkerülendő viharfrontokról. Ahogy korábban emiatt beengedték a NO-GO zónába, úgy kapott most tanácsot, hogyan kerülje el a harcot a három nap múlva várhatóan őt utolérő újabb borzalommal, mely 60-70 csomós széllel (100-130 km/h) és 12-15 magas hullámokkal közelít. ( rossz jós voltam, amikor a korábbi ráadásban azt állítottam, hogy "ez a harc lesz a végső"). Azt tanácsolták neki, hogy vegyen déli irányt, ezzel az első nyomást elengedve maga felett, de semmi esetre se menjen az 53.déli szélességi fok alá huszadika előtt. Ha megnézzük és a YB széltérképet https://yb.tl/ggr2018# a dátumvonalat görgetve, láthatjuk az időjárás feltételezett alakulását az elkövetkező napokban.
A második helyen álló Mark Slats 154 mérföldet faragott le az elmúlt héten a vezető Jean-Luc van den Heede előnyéből, aki a sérült árboca miatt eléggé kockázatkerülő módon kénytelen vitorlázni. Mark teljesítménye parádés, mert eközben átélt egy gyomorfertőzést, melyet romlott tej okozott és ágyban volt kénytelen feküdni, mialatt hajója kormányzatlanul "hove-to"-ban ( https://en.wikipedia.org/wiki/Heaving_to ) sodródott. Sajnos az UHT tejnek azon előnye mellett, hogy sokáig eláll, megvan az a hátránya, hogy szemben a friss tejjel, nem aludttej, majd túró, majd sajt lesz belőle az idő múltával, szóval "örökké" ehető marad, a "tartós tej" megrohad a lejárati idő után és ilyen fertőzést okoz. Mark, a holland óriás, az acél szervezetének köszönheti, hogy ennyivel megúszta. Ha az egyenlítői szélcsend-övezetbe érve még rettenetes evezőit is beveti
( saját bevallása szerint 2-3 csomóval képes evezni szélcsendben sima vízen a hajójával és ne feledjük, másodiknak ért be korábban az Atlanti-óceánt átevező versenyen olyan hajókat megelőzve amikben négyen eveztek, egyetlen négyes verte csak meg mindössze egy nappal, miközben ő egyedül evezett egy kétszemélyes hajóban, mert a társa megbetegedett a rajt előtt) Jean-Luc aggódhat az első helyéért.
Uku Randmaa már csak 200 mérföldre van a Horn- foktól, jelenleg 40 csomós szélben halad ( ez a, Beaufort skála szerint "heves viharnak" minősített szélerősség GGR mércével mérve lassan már enyhe időnek számít, de ne higgyük azt, hogy az észt versenyző nincs folyamatos veszélyben), ha kitart még két napig a "Fokot" a tengerészek rémét viszont az előjelzések szerint szélcsendben(!!) fogja kerülni.
Igor Zareckíjnek úgy tűnik nemcsak a hajóját kell reparálni. Korábban 2010-ben, miközben megnyerte a Jester Challenge szóló transzatlanti versenyt, már volt egy infarktusa és miután Ausztráliában a múlt héten kardiológiai vizsgálaton esett át, hazautazik Oroszországba, mert lehet, hogy nem ússza meg a szívműtétet. Utána viszont folytatni akarja a versenyt. Megteheti, mert miután egyedül van pillanatnyilag a Chichester osztályban, ha ez így marad és újabb kikötés nélkül befut Les Sables-d'Olonneba bármikor is, osztálygyőztesnek minősül. A megállásnak nincsenek időkorlátai, Francis Chichester ( aki ezért a földkerüléséért lett "Sir") 1966-ban 48 napig állt Ausztráliában, de azért vannak időjárási korlátok, Horn-fokot kerülni nem ajánlatos március vége után a téli viharok miatt.
