2018 okt. 21. Reggel bekapcsolom a gépet, friss és rossz hír jött Barry Pickthalltól ( akiről amúgy fogalmam sincs kicsoda és hogy talált rám, de időnként beszámolókat küld a verseny eseményeiről). Szóval a Chichester osztályban pillanatnyilag egyedül szereplő francia Loic Lepage "Laaland" nevű hajója tegnap (20-án) mintegy 600 mérföldnyire Perthtől, a legközelebbi ausztrál kikötőtől elvesztette az árbocát. A műholdas telefonok kezdeményezett hívás során elsőre nem kért segítséget. Az állókötélzetet elvágta, csak a hajóorr vonszolta a vitorlákat a vízben úszóhorgony gyanánt. Loic
azt közölte, hogy szükségvitorlázattal megindul a kikötő felé. De aztán jött a következő hívás, hogy sajnos a hajótest is megsérült az árboc kidőlésekor, ezért ha lassan is, de folyamatosan víz hatol be a belső térbe, ráadásul olyan helyen amihez nem lehet hozzáférni. Tehát marad a szivattyúzás, ami az akkumulátorok korlátozott kapacitása miatt túl sokáig nem lehet megoldás, utána következik a kézi szivattyúzás a végkimerülésig, utána pedig a hajó elhagyása, szomorú forgatókönyv. 18:30-kor az EPIRB bejelzett ( olyan automatikus rádióadó, ami ha vizet kap azonnal MAYDAY-t { ami valamikor az SOS volt} ad ) tehát a helyzet komoly, a mentési központ intézkedésbe kezdett a felderítés és kimentés ügyében. A versenytársak közül legközelebb, mintegy 480 mérfölddel keletre, Kopár István és Tapio Lehtinen vannak a bajbajutott franciához, de gyakorlatilag az, hogy széllel és hullámzással szemben visszavitorlázzanak, miközben az elkövetkező 24 órában átvonul egy viharfront, a saját biztonságukat is súlyosan veszélyeztetné, így ez szóba se jöhet. Egy másik, a "Long Route" Földkerülő versenyen résztvevő vitorlázó, Francis Tolan, az Alizes II. nevű hajójával, mintegy 350 mérföldre van északnyugatra a "Laaland" -tól, a GGR szervezők megpróbálnak kapcsolatba lépni vele. Loic amíg a rádiója, akkumulátorai, kézi VHF készüléke kitart, tud kommunikálni az esetleges légi mentőkkel, tehát talán nincs közvetlen életveszély, de a hajó elvesztése reálisan fenyegető lehetőség. Ebben az esetben csak a túlélőruházatban, a mentőtutajban és abban a bizonyos sokszor emlegetett Grab-Bag-ben reménykedhet a kimentésig.
Mark Slats éjfél körül sikeresen vette a tasmaniai Storm Bay "kaput" , Így VDH után ő a második, aki a Csendes Óceánra "lépett".
Sikerült kapcsolatba lépnem Ausztrál barátommal, de sajnos nincs rádióamatőr kapcsolata, így nem tud segíteni abban, hogy a "földgolyó" túloldalára kerülés után "relézzen" Istvánnal valaki Ausztrálián át Magyarország és a Puffin közt.
2018 okt. 23. Az ausztrál mentőközpont Boeing P-8A típusú kutató-mentő repülőközpontja koordinációjával a helyszínre érkező japán ömlesztettárúszállító hajó a Shiosai, valamint a korábban említett Földkerülő szólóvitorlás Francis Tolan Alizes II vitorlása sikeresen kimentette Loic Lepaget a Laalandról. Loic a Shiosai mentőcsónakjába szállt át és a Shioshai vette a fedélzetére. A magára hagyott Laaland, miután a folyamatos vízbehatolást immáron senki nem szivattyúzza, feltehetően elsüllyedt.
https://www.youtube.com/watch?v=ny_vkg2uoDw&feature=youtu.be
A canberrai központ ( Joint Rescue Coordination Centre röviden JRCC... nagyon remélem, hogy többet nem kell a nevét említenem ebben a blogban) , mely a mentést koordinálta, köszönetét és elismerését fejezte ki Francis Tolannak, akitől miután a helyszínre sietett, de végülis a JRCC felmentette a mentési tevékenység alól, ezzel az üzenettel búcsúzott: "Az Ön erőfeszítései és törekvései arra, hogy a kihívást jelentő körülmények között a kért segítséget nyújtsa egy bajbajutott tengerésznek, összhangban van a legnemesebb tengerészhagyományokkal. Hála és köszönet."
Mindeközben Susie Goodall bejelentkezése alkalmával borzalmas viharról számolt be. Elmondása szerint hirtelen tört rá a 70 csomós szél (130 km/h) 13 m magas, szinte függőleges hullámokkal. maga sem tudja hogy sikerült megúsznia borulás nélkül. Hét órán keresztül kormányzott ilyen körülmények közt, mert a szélkormánya feladta a működést. Többször feküdt le teljesen a hajó a vízre az árbocával, állandó rettegésben tartva a tengerészlányt a borulástól és attól, hogy a hasonló helyzetbe került Tomy és Gregor sorsára jut. Mindene elázott, beleértve az ágyát, párnáit és hálózsákját és érzése szerint sokat fogyott, mert sokáig egyáltalán nem tudott enni sem, vagy akár a sisakját levenni miközben rettenetesen fázott és azóta se tud átmelegedni." Soha nem voltak még ilyen ápoltak a kezeim" , viccelődött Susie, "szörnyen néztek ki, tele vannak sebekkel, vágásokkal, így hát össze-vissza ragasztottam, hogy a sótól védjem a sebeimet" mondta. Amikor a tűrhetetlen állapota miatt menekülőre fogta az irányt északnak fordulva, nem sikerült ugyan megszöknie az idő elől, de legalább kedvezőbb irányból kapta a hullámokat. Ennek következtében talán ő az egyetlen Földkerülő szólóvitorlázó aki egymás után háromszor haladt át a Leeuwin fok hosszúsági körén. " örülők, hogy a hajó még mindig megy" mondta. A vihar ugyan elvonult, de olyan zavart tengert hagyott maga után, hogy szó se lehetet a szélkormány megjavításáról, így továbbra is kézzel kormányoz, ezért csökkent a sebessége, mert csak egy kisebb vitorlát tudott fent hagyni. Mintegy 1000 mérföldet kell még megtennie így a tasmaniai megállóig, ahova várhatóan november elsején fog megérkezni
Igor Zareckij négy órát töltött hajója árbocának tetején, mert az egyik forstágja ( az árbocot a hajó orrához merevítő drótkötél) elszakadt. Ahogy csapatának oroszul beszámolt, " azt hittem ott halok meg, mert láttam ahogy lent a hullámok összeborulnak a hajó fedélzete felett" Amikor végre lemászott az árbocról, minden erő eltávozott a végtagjaiból, muszáj volt lefeküdnie hosszabb időre, hogy visszanyerje az erejét, ezért csak sodródott az utóbbi napokban, de már szerencsére jobban van, az Esmeralda ismét a jó irányban halad.
Jean-Luc két hét előnnyel magabiztosan vezet a második helyezett Mark Slats előtt, nem győzi dicsérni a Hydrowane szélkormányát, " nagy előnye a viharban, hogy nemcsak a hajó kormányára hat, hanem a vízbe merülő lapátja maga is besegít a kormányzásba, ezért rendkívül hatásosan működik"
Uku Randmaanak úgy tűnik nem volt semmi problémája, várhatóan október 26-én ér a Storm Bay "kapuhoz".
