Bevezetésként mentegetőzéssel kezdem. Alapvető ismereteim hiányoznak a számtalan helyről összeollózott anyag tördelőszerkesztéséhez.  A copy-paste, a control-C, control-V alkalmazásán túl megáll a tudományom. Így aztán összevissza lógnak a sorvégek, bekezdések meg vagy vannak vagy nincsenek, aszerint, hogy az eredeti, a világhálóról vett, anyag (pl egy kép) milyen formázási tulajdonságokat hoz magával. Az előző részben pl az indiai versenyző anyagát egyszerűen képtelen voltam új bekezdéssel megkülönböztetni az előtte írt anyagtól. Nézzétek el nekem, ha a tartalmat megbocsájtjátok a külalak vonatkozásában is legyetek elnézőek.

Más téma. Valamelyik fórumon fellángolni látom a "Ki a nagyobb Földkerülő, ki a korábbi Földkerülő, kié a nagyobb érdem stb., Fa Nándor kontra Kopár István" témát. A magam részéről mindkettőjük teljesítményét kiemelkedőnek tartom és csak azonos pályán, egyszerre induló  versenyzőket tartok összehasonlíthatónak. Ráadásul itt alapvetően más különbségek is vannak, hajóméretben, típusban és versenyzési formában. Szóval mint a tojást a krumplival. Azt meg, hogy ki kit szeret jobban a magánügye, nekiállni a kevésbé szeretettet a fórumokon farigcsálni olyan csúnyán magyaros, én messze kerülöm az ilyet olvasni is. Amennyiben  a világon bárkinek a volt, vagy jövőbeli  Földkerülő teljesítménye arra ingerel valakit, hogy összemérje ezzel a mostani versennyel, gondoljon arra, hogy ez a verseny kizárólag az 50 évvel ezelőttivel vethető össze. Mert az, hogy  erre épített mai hajóval, mai technikai háttérrel,  már 42 nap alatt  képes volt a francia François Gabart körbevitorlázni a Földet, azaz 27 csomó átlagsebességgel ( 50 km/h !! ) vágtatni, óriási teljesítmény, de körülbelül annyiban összevetető azzal a versennyel amin most Kopár István indulni fog, mint mondjuk a Forma 1 körátlagát azzal hogy ugyanazon a távon mennyit megy csúcsforgalomban akár egy világbajnok autóversenyző az M0-son. Hogy érthetőbb legyek, csak egy jelentős tényezőt említek, egy másfél hónapos Földkerülést lehet úgy időzíteni, hogy minden szakaszán az útnak a legkedvezőbbek legyenek az időjárási viszonyok. Tehát a szélcsendövezetet az év legélénkebb szeles időszakában, míg a tomboló viharaival pusztító dél-Indiai óceánt meg a legjámborabb időszakában átszelni. De egy 9-10 hónapos versenynél, az 50 éve épült,  hagyományos, lassú hajókkal ez lehetetlen. Tehát a versenyzők a nyári start miatt pont a legkegyetlenebb téli időszakban fognak valahol az antarktiszi úszó jéghatártól északra megküzdeni az " üvöltő 40-esekkel és a vijjogó 50-esekkel" ( Kettős értelmű kifejezés, egyrészt a déli szélesség 40. és 50. körére, másrészt az ott alapban uralkodó 40-50 tmf/h sebességű {80-100 km/h} szelekre utal. Csak a rend kedvéért, a rettegett Horn fok a déli szélesség 55° 58′ 48″ körön fekszik). Szóval az a verseny amire most pillanatnyilag 23 versenyző készül, a jelenleg elképzelhető leghosszabb és legkeményebb vitorlás verseny lesz, de más sportágban se nagyon tudok elképzelni nehezebbet. A hajózás amúgy sem szűkölködik legendás teljesítményekben, ifjúkorom egyik meghatározó könyvélménye volt Sir Ernest Shackleton útleírása, magyar címe emlékeim szerint " A Déli sark hajótöröttjei" volt. Régi, háború előtti Franklin kiadás azokból az időkből, amikor a könyvek kinézete ( dombornyomású fedlap, félbőr kötés stb) is utalt valahogy a nemes beltartalomra. 60 év után is vissza tudok emlékezni arra a hősies kalandra, melyben Sir Ernest miután a jég összeroppantotta vitorlás hajóját az "Endurence"-ot a  embereivel olyan hosszú utat tett meg jégtáblákon, gyalog, a készleteket, csónakokat szánon vontatva, evezős csónakban  jégtáblák közt  és behavazott sziklás hegyeket megmászva, -20. -40 C°-os hidegben, mint a Budapest-Moszkva távolság. Szóval korunk bár szinte mindenben túlszárnyalja a megelőzőket, az embert az egyre komfortosabb világ, a mindent kiszolgáló gépek, elkényelmesítették, bizony puhányok lettünk, a jó közérzetet csak légkondival és Wi-Fivel tudjuk elképzelni. Hát ez a verseny a résztvevőknek régifajta megpróbáltatás, nekünk szurkolóknak megy egy kis kitekintés lesz a kényelmes foteljainkon túli világra.

Nézzük mi történt az elmúlt hét napban! István felpróbálta a hajóra a dodgert ( magyar neve nincs, bár felénk a sprayhood talán járatosabb kifejezés, szóval az a ponyva szélvédő ami az elölről jövő permettől védi a hajóst) és sajnos nem passzolt. Egy  ponyvaszabó barátja csinálta Floridában ingyen, de sajnos az, hogy a hajó New Yorkban van így nem lehetett pontos szabásmintát csinálni azt eredményezte, hogy nem passzolt, helyben kellett egy újat csináltatni, ez már tökéletes, de sajnos 1600 $ -ba került. De más baj is volt. István így ír erről:

"A dodger is új, de sajnos az utolsó rögzítési pontjánál a rozsdamentes keret alapeleme összeomlott ( velem együtt)...Most az egészet szét kell szedni darabjaira ( beleértve az előtte szorosan fekvő travelert), hogy az elhajlott darabokat le tudjam cserélni erősebbre. Ehhez persze plusz hőmérséklet kell , mert a a dodger plexi üvege megtörik, ha dermedt. A szokásos két lépést előre hármat hátra táncjáték, de összességében nagyon örülök, hogy ez most történt és nem egy hullám pofonjától később..."

Ez görbült el.

Traveler leszerelve dodger kijavítva.

És  újra visszaszerelve minden. Helyükre kerültek azok a spécik, amik arra hivatottak, hogy a kötelek elakadását megakadályozzák a traveler sín végeiben. ( nagyon drukkolok, hogy beváljanak, nekem ugyanerre, mint már korábban említettem semmi jó megoldást nem sikerült kitalálnom)

Az 50 évvel ezelőtti "műszerpark" is készen áll a használatra.

( Ugye, hogy mennyivel egyszerűbb volt akkor  egy hajó műszerfala? Egy óra és egy barométer, a legmegbízhatóbb világítással.) 

A"hajóműhely" ( nyugi, van egy nagyobb satu is)

Úgy tűnik megjött a legkedvezőbb árajánlat a hajó rádió-állomásra.( Figyelem ez volt a legkedvezőbb!)

Sajnos ezt ki kell pengetni. A rádiónak működnie kell a hamarosan bekövetkező New York- Falmouth Atlanti-óceáni átkelésen, hogy tesztelni lehessen a Magyarországgal való rádiókapcsolatot. NAGYON izgalmas. Ha sikerülne itt a rádióbeszélgetéseket bejátszani, az egészen tökéletes lenne.

Még egy dologról tudok a különféle levelezésekből, hogy vitorlaszámokkal és a nagyvitorlák felső csücskére ragasztható rikító-világító narancsvörös megkülönböztető jelekkel foglalatoskodott a hét közepén. ( Ez Peter Sanders  barátjának hajója, aki ebben is segít neki)

Hát nagyjából ezek a hét történései, most visszatérek az ellenfelekre.

A következő versenyző akit  bemutatok,  a francia Antoine Cousot. 

47 éves, nős három gyermek apja. A verseny honlapján annyit tudunk meg róla, hogy hivatásos vitorlázó, annyit vitorlázott már amivel háromszor megkerülhette volna a Földet, ami egyúttal azt is jelenti, hogy még egyszer se kerülte meg. Nagy luxusjachtokon bérkormányoskodott, több mint 15 óceánátkelése van, melyek során komoly tapasztalatot szerzett a nyílttengeri vitorlázásban. Példaképe az a Bernard Moitessier aki eséllyel nyerhette volna meg az 50 évvel ezelőtti Földkerülő versenyt, mert a Horn fokot a későbbi győztes Robin Knox-Johnston előtt kerülte meg, de elment a kedve a versenyzéstől, nem vágyott visszatérni a civilizációba és egyáltalán nem érdekelte az első helyezettnek járó jelentős pénzdíj sem, hanem megtoldotta az utat még egy fél Föld-kerülettel, átszelte az Atlanti-óceánt ismét megkerülve a Jóreménység-fokát, át a dél- Indiain, majd Ausztráliát balról elhagyva végülis a Csendes-óceáni Tahitin volt csak kedve abbahagyni a magányos vitorlázást.

Coushot a versenyre megvásárolt egy Alan Hill tervezte a Biscay 36-ot, amelyet a The Falmouth Boat Co 1975-ben épített. A hajót visszavitte az eredeti  műhelybe, ahol  9 hónap alatt teljesen felújították. Miután ismét vízre került "Goldstar" néven újrakeresztelték és  Antoine a tervek szerint 2017-ben indult vele Falmouthból a 2000 mérföldes szólóvitorlázásra, mely feltétele a versenyen való indulásnak. Ezeket az adatokat a verseny honlapjáról vettem, ahol mindezekről jövőidőben beszélnek, tehát, hogy a hajója 2017-ben fog vízre kerülni és a próbavitorlázás során át fogja szelni az Atlanti-óceánt, érinti a Karib-tengert, Floridát és  New-York, Newport, Rhode Island érintésével ( szóval az USA keleti partját végigjárva ) az Atlantin ismét átkelve tér vissza a rajthoz Európába. De hát ez ma 2018 januárjában feltehetően  már múltidő, viszont ennek semmi jele az elérhető fórumokon, hogy megtörtént e és ha igen akkor hogy sikerült, nekem gyanús, hogy ekkora a csend, szóval igazából nem lehet tudni hol tart a felkészülésben. A bemutatkozó videója elég semmitmondó, https://www.antoine-cousot.com/en/home-2/    (és ez is csak 2017 december 8.-án került ki a YouTubera) ennek fényében nagyon megértem azt a dörgedelmes levelet amiben a verseny rendezője minden versenyzőt felszólított, hogy méltóztassék a felkészülésének dokumentálását komolyan venni. Ennek a filmnek alapján  https://www.youtube.com/watch?v=lASsHwOvSrY  annyi bizonyosnak látszik, hogy a hajója ki volt állítva a tavaly novemberi párizsi Boat Show-n, de hogy előtte mit és hogyan teljesített, teljes a homály. Hajója a Biscay 36 típus azon kívül, hogy egy lábbal hosszabb mint az a Tradewind 35 amivel Kopár István indul, tehát matematikailag néhány százalékkal gyorsabb, keskenyebb is valamivel, így feltehetően a gyenge szeles szakaszokon gyorsabb lesz a Puffinnál. A nagy kérdés az, hogy a várhatóan viharos és  bőszeles Indiai- óceánon a Tradewind mennyivel fog több vitorlát elbírni és ezáltal gyorsabban haladni. Mindenesetre az indulók közül  többen bíznak a Biscay-ben, így a palesztin lobogó alatt induló, amúgy Amerikai Egyesült Államok-beli

Nabil Amra is,

aki 43 éves tőzsdeügynök. Talán ami a legjellemzőbb rá, hogy szinte semmit nem lehet tudni a korábbi vitorlázó múltjáról az Interneten keresgélve. Nagyjából azt mondja el magáról, hogy most kínálkozik számára a megfelelő alkalom hogy kiteljesedjen a tengerimádata ( ez nekem  így egy helyből  Földkerüléssel kicsit nagy ugrásnak tűnik) és szeretne dicsőséget szerezni a palesztin lobogónak. A verseny honlapján rögzített írásos bemutatkozásából főképpen a palesztin nemzeti büszkeség sugárzik. Saját meghatározása szerint "lelkes vitorlázó", ebbe a kategóriába szinte mindenki bele tartozik aki valaha hajóba ült, szóval sokat ez se mond el róla. 

Antoine Cousot-val való közös filmjük az azonos hajótípusukkal a háttérben itt látható. https://www.youtube.com/watch?v=voAiFDAqRHo  . Az érdekesség benne az, hogy Cousot az elsőnek, míg Amra az utolsónak épült hajót vásárolta mag az angol hajógyár Biscay 36-os sorozatbából. A videó akkor készült, amikor mindkettőjük hajóját egyszerre újították fel az eredeti gyártó falmouthi műhelyében. Elmondása szerint ugyanazt a próbautat szándékozik megcsinálni mint Antoine Cousot. Azt, hogy ebből mi az ami megvalósult nem sikerült kiderítenem.

A végére a piszkos anyagiak.

 Rákérdeztem hogy áll hősünk a fizetési köztelezettségekkel, mert emlékeztem, hogy a startpénznek csak az egyik felét fizette még ki, nos megnyugtatott, hogy kiköhögte szeptemberben a második részletet is, mert ez feltétele volt annak, hogy véglegesítsék a jelentkezését. Persze kérdés, mi marad  a hátralevő komoly beszerzésekre. 

 Támogatni lehet ITT  http://koparsailing.com/donate/

ÚJ. 

Kopár István felesége Éva egy autórakomány magyar élelmiszerrel indul a franciaországi rajthoz, tehát ez forintbeszerzés lesz. Értesültem róla, hogy vannak akik szívesen támogatnák Istvánt, de gondot okoz nekik a PayPal rendszer alkalmazása, akár informatikai, akár egyéb okokból ( pl. nem mindenki beszél angolul). Ezért itthoni gyűjtést indítok.

Aki szívesen adományozna bármely csekély forint összeget ( azért 1 Ft-ot ne küldjetek balhéból) banki átutalással, ami nyilván megszokottabb itt az országban, mint a valutaátutalás a PayPallal, azok számára itt van a lehetőség.

Számlatulajdonos:  BARTYIK VILMOS ISTVÁN

                                Budapest Bank

Számlaszám:       10103104-66444700-01003009

A "Közlemény" rovatba kéretik beírni " Kopár", valamint az adományozó nevét, amennyiben egyetért annak nyilvánosságra hozatalával! Az összeg ( ha csak külön nem kéri az adományozó) nem fog szerepelni sehol.

Nagyon jól jön minden adomány melytől várhatóan István anyagi helyzete a reménytelenről legalábbis kétségbeejtőre javul.

A Kopár Istvánt idáig  pénzzel, munkával támogatók listájának mai állása.

Bartha Gábor,  Rozs Gergely,  Huoranszki Máté,  Orbán Péter,  Jankó György,  Kuzsel Tamás,  Vadász László,  Dzsiki Ferenc,  Bartyik Vilmos,  Csikós László,  Antal Péter,  Radics Gyula, Steve Rakoczy & Liz (De hát azért mi tudjuk, hogy ők az Ausztráliában élő sikeres feltaláló mérnök, Rákóczy István és  felesége Szepessy Piroska  a pearthi egyem kutató professzora) Tóth Mihály, Szecskő Tamás,  Ángyás Orsolya,  Anonim 50 $,   De Chatel András,  Szendrey Józsefné, Kovács István