Rábeszéltettem, hogy folytassam a "ráadásokat". Azok számára akik nyomon követik a verseny honlapján az eseményeket, pláne akik megszállottak, nem lesz sok új információ, hisz magam is legfőképpen onnan táplálkozom. Mielőtt elérte volna Fokváros délkörét ( "délkör" azaz "hosszúsági kör", az egyszerűbb érthetőség kedvéért a térképen a függőleges vonalak, neve onnan ered, hogy ezen a vonalon a Nap mindig ugyanabban az időpontban delel, tehát mondjuk Fokvárosban pont akkor mint Tatabányán.) hatalmas viharba keveredett. Elmondása szerint azok közül amiket eddig életében átélt, bent van az első tíz legkeményebben. Vitorlák leengedve, kormány középállásban lekötözve várta sorsának jobbrafordulását. Rákérdeztem, hogy ebben az esetben hogyan kormányzott, mert pusztán ezen intézkedések esetén semmi nem akadályozta volna meg, hogy úgy járjon mint Are Wiig, akinek hajóját a hullámok meghempergették és kitört az árboca, de vagy a Németh Tibi nem tudta rádión továbbítani, vagy nem válaszolt ( ez gyakori nála, ha elfoglalt, csak a saját gondolatai izgatják). Én csak azt tudom elképzelni, hogy az iránytartáshoz kirakott egy úszóhorgonyt, amit maga után vonszolva a szélhez képest folyamatosan hátszélben tudja tartani a hajót és vagy felhúzott valami zsebkendőnyi vihargrószt (grósz=fővitorla), vagy az 50-65 csomós szélben (100-120 km/h) "dagadó árboccal" hátszelezett. Eltekintve egy balesettől, hogy a reffelés ( a grósz felületének csökkentése) közben egy vékony kötél elvágta a kezét, nagyobb baj nélkül megúszta a vihart.
Miután kikerült a viharzónából kellemes idő köszönt rá, persze ne a balatoni vitorlásidőre tessenek gondolni, hanem csak éppen a vihartalanra, szóval nem 10-12 méteres hullámzás és folyamatos életveszély. István eltekintve gyógyuló sebétől egészséges és teli van energiával. A verseny honlapját https://goldengloberace.com/ megnyitva, a versenyzők https://goldengloberace.com/skippers/ névsorában bárki képére kattintva megjelenik minden amit az illetőről tudni lehet. Lefele gördülve ezen az oldalon található két fekete mező, balra a kötelező napi SMS bejelentkezések (GOLDEN GLOBE RACE 2018@GGR2018OFFICIAL), jobbra pedig a heti műholdas telefonbeszélgetések SOUNDCLOUDGOLDENGLOBERACE a rendezővel. ( István esetében https://goldengloberace.com/skipper/istvan-kopar/) A telefonokat érdemes meghallgatni, mert a vége felé Istvánt a Don mindig felszólítja, hogy üzenjen nekünk magyaroknak anyanyelvén, aminek ő némi szabódás után eleget is tesz, bár jobbára csak üdvözlésre korlátozódik a dolog, a lényeget, tehát a valódi eseményeket inkább csak a nehezebben érthető angol nyelven beszéli meg Donnal, aki valamilyen okból ha valami nehézséget hall, azon vidáman röhögcsél, mintha egy kereskedelmi rádió MC-jét hallgatnám. Legutóbbi beszélgetésükből megtudható, hogy nem tudja ( meri?) használni a gázkályhát, mert a mágnesszeleppel valami probléma van. Don rákérdezett az édesvízre, hogy hogy áll vele, István nagyjából elégedett, bár jó lett volna huzamosabb eső, mert csak egy rövid ideig esett és nem tudott igazából mennyiséget gyűjteni.
Mostanra bizonyossá vált, hogy a rendkívül kellemetlen vízbefolyást a hajóorrba sikerült megállítani. 13.-án végre szép volt idő, 3-4 órát is tudott egyfolytában aludni, 13-14 ° C-os a déli Indiai óceánra ebben az évszakban egyáltalán nem jellemző áprilisias hőmérséklet és könnyű szél kényeztette Istvánt, hajnalban pedig néma villámlások tarkították az eget ( ahogy a Németh Tibi mondta, köztük gömbvillámok, amiket én nehezen tudok elhinni ) és az az öröm érte hősünket, hogy sikerült kiszárítania a bőr vitorláscsizmát, melynek hordása az egésznapos gumicsizmaviselés után kész felüdülés.
A verseny nyomkövetőjét nézve https://goldengloberace.com/livetracker/ a Puffin jelenleg a 7.-8. helyen áll, a Finn Tapioval haladnak egymás mellett látótávolságban és folyamatos VHF rádiókapcsolatban, alighanem ezzel valamelyest egymást is segítve. VDH rettenetesen vezet, elképesztő ez a vénember (mielőtt valaki megszól érte, velem egyidős, de ő még a fél lábára sánta is), Loic azzal, hogy kikötött Fokvárosban kiesett a versenyből és miután egyedül maradt a Chichester osztályban, természetesen az első helyezett benne, a megállás nélküli versenyben így már csak tízen vannak, ahhoz képest, hogy Les Sablesból még 17+1-en indultak eléggé elfogyott a mezőny.
