Szitnyai Jenő emlékblog

GGR 2018 31.rész

2018. március 15. - A Tengerész

Ez az a hét amikor Kopár Istvánról semmi új anyaggal nem szolgálhatok. Kiapadtak a hírek, nem tudom éppen mit csinál, nem tudom hol tart a felkészülésben. Kérdezgetni nem akarom, mert van neki nélkülem is baja elég, az biztos hogy nem unatkozik.

Miután másolatban kapom a versennyel kapcsolatos anyagok nagyrészét, pár napja egy olyan jött amiben a verseny rendezője.... nos nem mondom azt, hogy "oldalakon keresztül", mert olyan Emailben nincs, de vagy 200 sorban részletezi azokat a fontos tudnivalókat... igazából  ukázokat amiknek meg kell felelni. Beleolvastam, nagyrészét nem értem, mert hivatkozik benne többnyire rövidítésekkel, betűszavakkal, korábbi értekezleteken megbeszéltekre amiket nem ismerek, de így is találtam benne számomra elég furcsa dolgokat. Például olyat, hogy az automatikusan felfújódó mentőtutaj elhelyezésére valamilyen okból nem ajánlják a fedélzetnek a cockpit előtti részét (legalábbis ezt a mondatot "Life raft position. It is NOT recommended to store the life raft on the working deck forward of the cockpit." én másképpen magyarra  fordítani nem tudom). Na most a hajók ugye 32-36 láb (10-11 m) hosszúak, szóval nem nagy hajók amiken ezeket a mentőeszközöket valahol külön állványon tartani lenne elég hely. Ezért ilyen méretű hajókon, nagyjából mindenki a világon a kapszulát ami a tutajt tartalmazza valahol az árboc és a cockpit közti fedélzeti részen tárolja abból a praktikus szempontból, hogy szükség esetén ott a legelérhetőbb, ahhoz képest, hogy ott van a legkevésbé útban a fedélzeti munkák, vitorlacserék, vitorlabeállítások során. Ráadásul, mivel a versenyutasítás előírja a 6 személyes tutaj használatát ( ami elég furcsa egyszemélyes hajó esetén, talán az indokolja, hogy az igazán profi tutajok hatszemélyesek) ezek a holmik elég terjedelmesek.  https://www.youtube.com/watch?v=QmDgLMTE4yk  Talán az az indok, hogy nem fér el a bum alatt, meg nem lehet tőle rendesen kilátni előre, de elképzelni nem tudom hol lehet egy ekkora cuccnak jó helyet találni egy ilyen kis hajón.( hab a tortán, hogy eredetileg két darabot írtak volna elő belőle)

Kimondottan vicces, hogy a verseny francia résztvevőitől nem követeltetnek meg azok a bizonyítványok, licencek, certficatek, amik a más országok versenyzőitől meg igen. István egy Emailjében írta korábban, hogy kifejezetten emiatt kell több költséges, időigényes tanfolyamot  elvégeznie Amerikában, amit  az ottani hatóságok amúgy nem követelnek meg, de a verseny rendezője igen. Ha francia színekben indulna, elhinnék neki, hogy felkészült mondjuk a "biztonság a tengeren" című anyagból?

A hajókra ilyen http://www.ybtracking.com/products-yb3i  nyomkövetőket kell majd Angliában felszerelni. A levél nyomatékosan felhívja a figyelmét minden résztvevőnek, hogy most idejében sajátítsa el a készülék használatára, felszerelésére vonatkozó  ismereteket, eszébe ne jusson hogy akkor kezdi majd tanulmányozni a készülék irkáját ( meg teszem én hozzá, elkezdeni kiépíteni neki az elektromos tápot) amikor majd Falmouthban június 12.-én a kezébe nyomják, hogy szerelje fel! Hogy ne maradjon kétség senkiben mivel jár ez, mindenki köteles a verseny rendezőjének a készülékre, a tápegységre, a csatlakozó kábelre, meg mindenféle tartozékokra átutalni március 23.-áig  1916,41 angol fontot, ha ezt nem teszi meg úgy veszik, hogy visszalépett a versenytől. Mindenkinek kötelező megvásárolni egy Iridium 9555-ös műholdas telefont, amit azonban  a verseny során  csak a rendezővel való kommunikációra használhat, ezért a SIM kártyát, melynek hívószámát nem közlik vele, Falmouthban fogják a készülékbe helyezni, amit ezután lepecsételnek. A versenyzőnek kreditet kell biztosítania, amiről a verseny során a készülékkel történt forgalmazás díját  a szolgáltató inkasszálja.

 A verseny rendezője alapos megfontolás után (komolyan!, azt írják "after careful consideration") úgy határozott, hogy mindenkinek adnak egy lezárt és lepecsételt vízmentes dobozt, benne 2 db kézi GPS készülékkel és három készlet lítium elemmel, így ha valakinek sikerül eltévednie az óceánon, akkor a dobozt felbontva a GPS-ekkel  és a papír-térképeivel akármilyen hülye is lenne, haza tud találni. A levél nem tér ki rá, de nyilván ebben az esetben kiesik a versenyből, még akkor is, ha közbe megkerüli a Földet. Ez a kis "megfontolás" a versenyzőre nézve mindössze 250-300 angol fontba fog kerülni. Kíváncsiságból most megnéztem, a Garmin eTrax10-es, amiben már átnézeti világtérkép is van( tehát ha találnak ennél gyengébbet akkor az olcsóbb is lesz), darabja 85 angol font, gondolom ha nem egyet vesznek belőle hanem 40-et a 20 versenyzőnek, akkor ennyi se, a vízmentes doboz lehet ezek szerint aranyból. Tudom, hogy én magyarból vagyok és azért gondolkodom így, de a versenyzők nagyrésze se dúskál a pénzben, fel nem foghatom miért ne vihetne magával Falmouthba mindenki saját GPS-t, nyilván akad mindenkinél otthon néhány darab, amiket aztán a zsűri bedug a dobozba és lepecsételi. Úgy látszik az "alapos  megfontolásnak" is vannak határai.

Külön "öröm", amiről viszont a verseny rendezője valóban nem tehet, hogy a franciák egy 80000(!!) fős zenei fesztivált szerveztek a verseny rajtjának helyszínére és időpontjára, ami hatalmas zsúfoltságot és a terrorveszélyre való tekintettel rettenetes biztonsági intézkedéseket fog eredményezni. Ennek hatása a rajtra, az azt megelőző pakolászásra, utolsó percekben való hektikus szaladgálásra, vendégek mozgására, egyelőre még kiszámíthatatlan. És az Email csak sorolja, csak sorolja, de már belefáradtam az értelmezésébe, a végén Don maga is megsokallhatta amit a versenyzők nyakába zúdított, ezért ezzel zárja hosszú instrukcióit :"Nagyon reméljük, hogy minden terved jól alakul, és az idő múlásával kezd egy kicsit minden javulni. Hamarosan találkozunk." Nos a "hamarosan" az legkésőbb július  elseje és addig már csak 107 nap van hátra.

Ezek után folytatom az ellenfelek bemutatását. A következő a sorban

                          a 44 éves  Mark Slats, 

mark_slats.jpg

 egy újabb versenyző, aki kerülte már meg a Földet szólóvitorlázóként 2004-2005-ben egy 46 lábas Alan Buchanan  tervezte  (tehát a mostani versenyelőírásokkal azonos) hajóval, a  Corneliával. Holland nemzetiségű, az ausztráliai Darwinban született, holland bevándorlók leszármazottjaként, nyolc évesen került Hollandiába.
Saját vállalkozást működtet, régi házak felújításával foglalkozik mint asztalos, ezt a képzést a holland haditengerészetnél kapta, ahova először szerződött, de aztán belátta a kötöttségek nem neki valók, így nem írt alá sokéves szolgálatot.  Igazi vízi sportember,  fiatalabb korában vizilabdázott,  de  triatlonozott is és miután 23 évesen visszament Ausztráliába megkeresni a "gyökereit", egy addig nem próbált sportban, kick-boxban, két év után ausztrál bajnokságot nyert. A nyereményből vásárolta meg a Cornelia hajót és hazavitorlázott vele Hollandiába. Ezen az úton szerette meg a tengert és az se vette el tőle a kedvét, hogy a hajót, úton hazafelé egyfolytában javítani, szerelni kellett. Ekkor alakult ki benne a vélemény, "még több óceánt akarok!". Ahogy elnézem az Interneten róla elérhető (sajnos leginkább holland nyelvű) anyagot, ő lenne a hollandok "üdvöskéje", ha nem lenne kicsit furcsa ezt állítani egy két méternél magasabb óriásról. talisker-whisky-atlantic-challenge-2017-70.jpgA 2017-es, "Talisker Whisky Transatlantic Rowing Challenge"-en (mely elfogadottan a világ legkeményebb evezős versenye, az Atlanti-óceán átevezése, valamivel több mint 3000 tmf  a Kanári szigetek és Antigua közt), az abszolút negyedik helyen végzett 30 nap 4 óra 49 másodperces idővel. Ezt a negyedik helyet azonban úgy kell értékelni, hogy ő EGYEDÜL evezett, míg az előtte befutók NÉGYEN ültek egy hajóban és az első hajó 29 nap 14 óra 34 másodperccel nyert, szóval Mark még egy teljes nappal se maradt le tőle, elképesztő! Ezen a távon a korábbi szóló evezés világcsúcsát 19 (!!) nappal javította meg. Egyébként kétpárevezősben indult volna, de röviddel a verseny rajtja előtt a társa valamiért kiesett, ezért indult egyesben, de így is megelőzte a kétpárevezősöket.  Miután ez a verseny belesett a GGR-re való felkészülés időszakába, annyit jegyezett meg róla, hogy "nagyon időigényes állandóan tréningben lenni" Honlapjának jelmondata " Ne álmodj, csináld!".mark_slats_2.jpeg

A GGR versenyre egy Rustler 36-ost (tehát ugyanazt a típust, melyből a legtöbb lesz a versenyben, rajta kívül még hatan indulnak ezzel)  vásárolt, az elsőt ami ebből a típusból épült, a hajó neve "Maverick". Persze bármennyire is kemény legény ő, azért egyszerre evezni az Atlantin és otthon vitorlást felújítani még ő sem tud, ezért a felkészülés menedzselését a holland hajóépítő Dick Koopmans végezte. Miközben Mark az Atlanti-óceánon "lapátolt" a hajót az Északi-tengeren át anyakikötőjébe a Scheveningen halászkikötőhöz közeli Wassenaarba vitték, ahol Koopman irányításával egy 3 fős csapat foglalkozott a felkészítésével. Amikor Markot megkérdezték, miért vág bele a Golden Globe Racebe, azt válaszolta: "Mert élek halok ezért a dologért". A hajó technikai felkészítése befejeződött ( legalábbis ez a hír róla, nos mutassanak nekem egy hajót ami "készen van", mert én még olyat nem láttam), mindent kicseréltek, felújítottak rajta ami kell, e hónapban kerül vízre és Mark szándékai szerint a verseny rajtjáig már csak vitorlázással fog foglalkozni. Tehát ő volt Mark Slats az asztalos.mark_slats_3.jpeg

Kopár István következő ellenfele a svájci Nérée Cornuz

neree-cornuz-preview.png

 29 éves. Ha létezik olyan akit az anyja a tengerre szült, akkor ő az. Szülei 42 lábas ketchén született és nőtt föl, szóval előbb tanult meg hajón járni mint szárazföldön. Két éves volt amikor "teljesítette" első átkelését az Atlanti-óceánon és azóta is vitorlázik és versenyez a legkülönfélébb hajókon. 19 éves korában lett kereskedelmi tengerész, ebben a minőségben  öt éven át az Indiai- és a Csendes-óceánon teljesített szolgálatot. Vitorlásoktató, ő a Golden GlobeRrace legfiatalabb résztvevője. Hajóját, egy Lello 34-est ( ugyanaz a Dél-afrikai típus amivel az ausztrál mark John Sinclair is indul), melyben még motor se volt, Cape Townban vásárolta és 8000 mérföldet vitorlázott vele magányosan a Földközi-tengerre, miközben a hajón ami csak elképzelhető volt, tört vagy szakadt. A hajó neve Rendezvous, teljes felújításon esett át, ezen a képen még elég kezdetleges az állapota.neree-cornuz-boat.jpg

Ezeken a képeken már egy kicsit jobban néz ki.cornuz-boat-lello34.jpg

neree_cornuz_hajo.jpg

Szemre a hajó még nincs készen, nem látok Albát, preventereknek bekötőpontokat, dodgert, vagy buborékhatchet, ez egyelőre csak olyan "Adriás" hajónak néz ki, nem igazán Földkerülőnek. Egy percig se feledjük a déli tengerek az NAGYON más.

Sokat nem találtam Nérée Cornuzról az Interneten, ő is azok közé tartozik, akik mintha a Golden Globe Race előtt  nem is nagyon léteztek volna. Igazából  amit irigylek tőle, hogy azon a kevés videón amit találtam róla, hol angolul, hol franciául, hol olaszul beszél, hallhatóan jól. Hiába, ha valaki svájci...

Kopár István hálásan köszöni valamennyi  támogatónak  a pénzadományokat. Ahogy sokszor elmondta ez nemcsak pénz, hanem erőt ad, erősíti a hitét, hogy nemcsak magáért küzd. Különösen szívmelengető hogy a forintátutalások szövegrészében legtöbben biztató, bátorító, lelkesítő szavakat is fűznek az adományhoz, hála érte.

Sajnos az adakozó kedv úgy tűnik fogyatkozóban van, sokakat érdekel ez a projekt, de zsebremenően már nem akarnak részt venni benne, ha mégis valaki meggondolná magát akkor megteheti   ITT  http://koparsailing.com/donate/  PayPal -on kleresztül dollárátutalással, vagy az alanti hazai számlára forintátutalással 

Számlatulajdonos:  BARTYIK VILMOS ISTVÁN

                                Budapest Bank

Számlaszám:       10103104-66444700-01003009

A "Közlemény" rovatba kéretik beírni " Kopár", valamint az adományozó nevét, amennyiben egyetért annak nyilvánosságra hozatalával! Az összeg ( ha csak külön nem kéri az adományozó) nem fog szerepelni sehol.

A támogatók listájának legfrissebb állása : 

Bartha Gábor,  Rozs Gergely,  Huoranszki Máté,  Orbán Péter,  Jankó György (többször),  Kuzsel Tamás,  Vadász László,  Dzsiki Ferenc,  Bartyik Vilmos,  Csikós László,  Antal Péter,  Radics Gyula, Steve Rakoczy & Liz (De hát azért mi tudjuk, hogy ők az Ausztráliában élő sikeres feltaláló mérnök, Rákóczy István és  felesége Szepessy Piroska  a pearthi egyem kutató professzora) Tóth Mihály, Szecskő Tamás,  Ángyás Orsolya,  Anonim 50 $,   De Chatel András,  Szendrey Józsefné,  Anonim 50 $,  Reisch Richárd, Kóka János,  Kocsis Csaba,  Csete András,  Anonim 20000Ft, Tóth Mihály (mégegyszer),  Méder István,  Méder Áron,  Poller Tamás,  Anonim 50$ ( mégegyszer),  Kiss Ádám, Cziffra Péter,  Giricz Zoltán,  Kerényi István,  dr Szini István, Rába Zoltán,  Geráth János,  Schöll Károly,  Bagdi Attila, Szendrey Józsefné (mégegyszer),  Kovács Krisztián,  Székely Zsolt,  Lakatos György,  Ujhelyi Gáspár,  Noll Adolf,  Gavallér István,  Juhász Tamás,  Ganz Danubius Trading Co. Ltd. (ahogy István írja a legrégibb és legbefolyásosabb  cég, mely 1989 óta támogatja tengeri vállalkozásait ),  Galántai Nándor,  Vankó Bence, Varró István,  Kurucz Péter (és a gyerekek születési sorrendben, Kata, Norbi, Balázs, Gergő és Árpi),  Egri Zoltán

 

A következő, GGR 2018 32. rész várhatóan március 22.-én jelenik meg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kopar.blog.hu/api/trackback/id/tr5313730680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.