Szitnyai Jenő emlékblog

GGR 2018 23.rész

2018. január 18. - A Tengerész

Akik hozzászoktak, hogy idáig nagyobb lépésekben ismertetem Kopár István felkészülését a Golden Globe Racingre, azok kicsit csalódottak lesznek, miután  percre utolértem ezzel a bloggal a "mát", mostantól egy-egy heti fejezetben csak az elmúlt hét eseményeiről számolhatok be, azok meg a korlátozott idő miatt nem lehetnek nagyléptékűek. Ráadásul miután az idő szorít, István a feladatokra koncentrál és nem az én folyamatos információéhségem kielégítésre. Mindenesetre jó ha az eszünkbe véssük, hogy amikor ez a részlet kikerül a netre január 18.-án csütörtökön, akkor már csak 163 nap lesz hátra a rajtig. A műsor a következő:  Az "igazi" versenyt megelőzi egy előfutam, mely a korábbi rajthely Plymouth helyett Falmouthból indul, szóval Anglia legdélibb csücskéből, június 14.-én. Ennek a versenynek a befutója a Golden Globe Racing starthelye  Les Sables d'Ologneban. A hírverésen túl cél lehet az is, hogy ezzel is hű legyen a fél évszázaddal ezelőtti versenyhez a rendezés, hiszen akkor Angliából indult a futam. Az előzetes hírek szerint ezen az előfutamon részt venne az 50 évvel ezelőtti verseny győztese Sir William Robert Patrick "Robin" Knox-Johnston, aki 79 éves kora ellenére még aktív vitorlázó, két éve még részt vett egy szóló Földkerülő versenyen és eredményesen be is futott. Mindenesetre Istvánnak a tél végével el kell dobnia a köteleit New Yorkban és át kell vitorláznia az észak- Atlanti óceánon Falmouthba, hogy legyen ideje felkészülni ott a startra, az átkelés közben esetlegesen kiderülő problémákat kezelni, esetleg a hajót még egyszer kiemelni a fenék megtisztításához, a készleteket beszerezni, vagy kiegészíteni stb, tehát ha idáig feszes volt a menetrend, a "helyzet" csak fokozódik, a versenyóra könyörtelenül zabálja a másodperceket.

 "Mindenek felett az idő az úr." Mondta valamelyik ókori bölcs és nagyon igaza volt. Akárhogy késleltetnénk, vagy épp siettetnénk, nincs hatalmunk felette. Hogy a verseny startja itt van a nyakunkon, ezt egy friss közlemény is mutatja. A verseny rendezője 2018-ra mindenkinek sikereket kíván és egy körlevélben közli az alábbiakat.

Megkezdődött a GGR 24 órás orvosi felügyeletének szervezése, ami bármilyen konkrétumot is takar, alapvetően jó hír, csak mindjárt utána közli a rendező, hogy ennek a fejenkénti 1500 angol fontos költségét ( több mint félmillió Ft) minden versenyző köteles legkésőbb február végéig befizetni a verseny kasszájába. Cserébe mindenesetre mindenki kap egy koffert Falmouthban a legszükségesebb egészségügyi felszerelésekkel és gyógyszerekkel, valamint egy irkát amibe  fontos dolgok vannak leírva hogy olvasgassa a verseny előtt.

Február végéig várhatón kiderül, hogy a hajók hogy lesznek követhetők műholdon keresztül. Persze ez nem azt jelenti, hogy a versenyzők is tudni fogják belőle merre járnak, csak mi tudjuk őket követni a neten, ahogy azt a korábbi Földkerülő versenyeken is tettük. 

 A közlemény felhívja a figyelmét minden versenyzőnek, hogy ha a szponzora a rajt helyszínén igényel standot akkor azt 3 napon belül(!!) jelezze, mert folyik a versenyzői falu tervezése, a 3 x 3 illetve  5 x 5 m-es  kutricákra nagy az érdeklődés és aki későn ébred már nem kap helyet. Nekünk magyaroknak, akiknek az érdeklődése még egy fél pavilont se tölt meg a Hungexpo hajókiállításán, talán kicsit szokatlan ez, de hát a start Franciaországban lesz, ahol egész más a helyzet. De azért eszembe jut, hogy én aki fennállásom óta kifejezetten kerülök minden reklámot és dafke nem veszek semmit aminek a reklámja mégis áttöri az érdektelenségem tűzfalát, amikor Francis Chichester 1966-67-ben egy megállással megkerülte vitorlásával a Földet ( amiért a királynő Francis Drake kardjával ütötte lovaggá) és láttam a híradókban, hogy legfőbb támogatója a Woolmark volt, sovány műszaki gyakornoki fizetésemből vettem egy Woolmark öltönyt.

 Végezetül dörgedelmes hangon figyelmeztet a rendezőség mindenkit, hogy "akinek nem inge ne vegye magára", de aki még nem küldött a felkészüléséről a versenyutasításoknak megfelelő anyagokat, az haladéktalanul pótolja. Mert "idáig türelmesek voltunk" ( " We have been very patient, but time is up.... We will be very strict with all... deadlines...  There will be no exceptions. ") de most ennek vége, aki nem tartja a határidőket annak jaj lesz, nem tesznek kivételt,  stb, stb. A komité  tekintetbe veszi, hogy lehetnek  olyanok akiknek a hajója még nincs vízen, de a vízretétel után a videobeszámolók megküldendők. Mivel ezeknek alapján fogják a rendezvényt követő millióknak bemutatni az indulókat, kéretik maximálisan segíteni a rendezőség munkáját, hogy a rendezők segíthessék a versenyzőket az ismertté válásban. A versenyzői faluban bemutatók lesznek a résztvevőkről, melyekhez legkésőbb március 30.-ig kell megküldeni az összes anyagot, a hajók tervrajzait, a versenyzők kép és filmanyagát és minden vonatkoztatható promóciós anyagot. Ezt követően egy sereg azonnal megválaszolandó kérdés szól a versenyzőkhöz részletes bemutatási határidőkkel, a személyes adatokra, a hajóra, a pénzügyi teljesítendőkre, a biztosításra, a rádióállomásra, kapcsolattartókra, a szponzorokra, mentőfelszerelésekre vonatkozóan  és  mindenre kép, dokumentum, bizonylat és hatósági bizonyítvány, szóval még a papírról is papír! Nos a feszültség tapinthatóan fokozódik, felpörögnek az események az előkészületek vonatkozásában, ha valaki nem értené István miért nem áraszt el minket bővebben információkkal ( és miért nem prostituálja magát lelkesebben reménybeli szponzoroknak, ezen még mindig ki vagyok akadva), itt a válasz, lélegzetet venni nincs ideje. És ez nemcsak munka, de pénz, pénz és még egyszer pénz. Tehát támogatók továbbra is kerestetnek. Többször  váltottam Emailt valakivel, nevezzük X-nek, a történet olyan gyönyörű, hogy ismertetem. Ezzel kezdődött:

"Szervusz Vilmos! Segítségedet kérem, szeretnék pénzt küldeni Kopár Istvánnak, de a kártyáról történő utalást mindig visszadobja a rendszer azzal, hogy lépjek be a fiókomba. Létezik az hogy nem lehet csak Pay Pall-lel utalni? Amúgy kezd az agyamra menni ez a digitális világ!"

Sajnos a digitális világgal én is örökös hadilábon állok, de sikerült megoldást találni. Az illető 1100 $ -t küldött, az akció ezzel a levelezéssel zárult:

"Ez remekül működött! Elküldtem az összeget, a bankom már megküldte a leemelésről az SMS-t, gondolom hétfőn a munkakezdésnél át is megy a pénz.Vilmos, köszönöm a segítségedet! A bank már hívott is telefonon, hogy szerintük ez illetéktelen tranzakció... Azért ez megnyugtat, hogy ütre-püfre nem utalgatnak a számlákról. Legalább is az én bankom. Mindent tisztáztunk, megy a pénz.

Más:

Kopár István nekem is szívügyem! Engem lenyűgözött a története. Különösen az, hogy semmiképpen nem adja fel! Tulajdonképpen most is ezt teszi,és nagyon örülök, hogy egy nagyobbacska téglát bele tehettem a cocpit-ba. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a Te hajó építési történeted sem "szokványos". A blogodból értesültem István tervéről és a problémáiról, és ekkor határoztam el, hogy megpróbálok lehetőségeimhez képest segíteni...Most kimegyek a tornácra, pipára gyújtok, és felpattintok egy Pilseni típusú sört. Most nagyon jól érzem magam..."

Nos meg kell mondjam én is így éreztem a levelet olvasván.

X barátunk Istvánnak a köszönő Emailjére és ajándékkönyv ajánlatára ezt válaszolta:

" Nagyon köszönöm a tisztelet példányt, de évekkel ezelőtt a Budapest Boat Show-n vettem magamnak egy példányt, a DVD melléklettel. Amikor befejeztem a könyved, arra gondoltam, jó lenne ezzel a Pasival leülni a diófa alá, egy-egy pohár borral. Egy lépéssel közelebb kerültem ehhez, már levelezünk... Nagyjából ennyivel tartozol :-)Én nem csinálok mást, csak teszem a dolgom, és Tőled is ezt várják el a drukkereid! Talán Vass Albertnél olvastam a gondolatot, "nagyon szerethet Téged az Úr, mert igen kemény kézzel nevel".
Türelem, és kitartás!"
És most elkezdem amire már régen készülök, megpróbálom a verseny résztvevőit, Kopár István ellenfeleit kicsit körbejárni. Ismerkedjünk meg azokkal, akik pillanatnyilag úgy tűnik, hogy elszánták magukat a világ minden bizonnyal leghosszabb és valószínűleg legnehezebb versenyére. Közülük  legtöbben francia lobogó alatt indulnak, ők öten vannak.  A britek  és az USA egyaránt három versenyzővel szerepel, közülük egyik Kopár István, mint kettős állampolgár. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy szeretett volna magyar lobogó alatt indulni, de minden állami támogatás kérelme kitérő, semmitmondó válaszokra talált, így, miután az Amerikai Egyesült Államok-beli  klubjától kapta a legtöbb támogatást, maradt a csillagos sávos lobogó.  Ketten vannak az ausztrálok, a többiek egy olasz,  egy brazil, egy indiai, egy norvég, egy palesztin, egy ír, egy észt, egy orosz,  egy finn és  egy holland. Ez 23 fő ebben a pillanatban. Csak megjegyzem, hogy a verseny honlapján
http://goldengloberace.com/skippers/már csak az itt felsorolt nemzetek 23 versenyzőjének képe található, míg az induló nemzetek felsorolása még 30 főt részletez( szóval a verseny profi honlapszerkesztője a kiesettek képeit már törölte, de a fölé írt listát nem módosította)  és a verseny múlt év december 8.-i párizsi Boat Show alkalmából kibocsájtott plakátján még 24 résztvevő arcképe található, de azóta a versen legfiatalabbja, a svájci aspiráns  Nérée Cornuz már visszalépett. Szóval sorra hullanak ki már az indulás előtt a versenyzők. Ha ez a tempó folytatódik, a július 1.-i rajtnál már 20 alatt lesz az indulók száma. Az, hogy István "ne fogyjon el" rajtunk támogatókon is múlik.
ABC sorrendben első az indiai Abhilash Tomy.abhilash-tomy_2_1.jpg
39 éves, az indiai haditengerészet aktív tagja, rendfokozata  fregattkapitány.( az eredeti angol szövegben "commander" amit az összes szótár "parancsnok"-nak fordít, de szerencsére nekünk itt van a Veperdi András tengerész barátunk, NATO szakfordító, akitől tudom, hogy minden amerikai film magyar szinkronja hibás, mert tengeren a "commamder" az fregattkapitányt, szárazföldi hadseregnél meg alezredest jelent) Egyike annak az öt versenyzőnek, akik külön névreszóló meghívást kaptak a GGR rendezőjétől. 52000 tengeri mérföld ( a továbbiakban tmf) vitorlázás áll mögötte, benne egy megállás nélküli  szóló Földkerülés, melyet 2012-13-ban teljesített Mumbai-ból indulva és oda befutva. Ez a videoösszeállítás erről és a gondolatairól szól.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=35&v=XPt5R3Xb9AI

Csak, hogy érezzük mi áll most is mögötte támogatóként, ez a kép a korábbi Földkerülése befutóján készült.insv_mhadei-2_1419451g.jpg
( ehhez képest dobáljuk itt mi az aprópénzt Kopár István kalapjába, egészen szürreálisan gyönyörű, mint a népmesében ahol a legkisebb fiú hajt a fele királylányra és az egész királyságra... vagy valami ilyesmi)
Ő képviselte hazáját kormányosként a 2011-es  dél-Atlanti óceánt átszelő "Cap Town-Rio Race" 3600 tmf-es versenyen résztvevő indiai hajón, akárcsak a "Spanish Copa del Rey Race"-en, valamint a 2014-es Korea Kupán. Eredményei tehát fiatalok, ahogy ő maga is az, bár az elért helyezésekről nem találok információt. Ami biztos, hogy az általam korában gyakran emlegetett liofilizált élelemmel már van tapasztalata, tengeri útjain a haditengerészet megbízásából tesztelte az indiai katonai élelmiszer laboratórium hűtveszárított élelmiszereit, várhatóan ezen a versenyen sem lesznek élelmezési problémái. ( Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a franciaországi rajthoz egy személyautó-rakománnyi élelemmel váltósofőrként kísérem Évát, Kopár István  feleségét, szóval az örök és megbonthatatlan  magyar Globus májkrémmel vesszük fel a versenyt az Indian Navy szuperkajáival.) Tehát ha verseny szempontból mérlegeljük mint ellenfelet, fiatal, tapasztalt, mögötte áll egy középhatalom haditengerészete és minőségi ellátmányának köszönhetően várhatóan jó fizikai  kondícióban lesz a verseny során. Amikor megkérdezték tőle hogyan  regenerálódik a magányos vitorlázás során, azt válaszolta meditációval. Egy hindunál ez gondolom alap, szóval mentálisan is ott lehet a tízpontos tartományban, komoly ellenfél.
Hajója az 50 évvel ezelőtti győztes Robin Knox -Johnston "Suhaili" nevű ketchének  ( kétárbocos vitorlás melynek az első árboca magasabb a hátsónál) replikája. Az  apropó az, hogy fél évszázada a Suhaili  a Bombay Shipyardban épült, ( szóval Indiában, amikor Mumbait még Bombaynek hívták)  bár annyiban eltér tőle, hogy modern építési technológiával készült, nem deszkákból kézzel fűrészelve és csapolva, hanem számítógépes tervezéssel és CNC gépekkel, az eredetinél sokkal könnyebb és erősebb, laminált fa-epoxi kompozitból. Itt egy videó az építésről, a végén Sir Robin Knox -Johnston gratulációjával és jókívánságaival. 

https://www.youtube.com/watch?v=at0p21AHRJQ

Egy másik videón látható, hogy a hajó teljesen készen van  https://www.youtube.com/watch?v=umaYgl68jus&feature=youtu.be    neve "Thuriya"  és elég látványosra sikeredett.  A filmet nézve nekem a hajó egy kicsit "hempergősnek"tűnik, szóval a szemmel láthatóan könnyű szélben is már erősen dől ( öreg balatoni vitorlázók ismerik ezt a "Tramontana" effektust). A kecses kenu farának és a nyilvánvalóan könnyű súlyának köszönhetően alighanem nagyon gyors lesz a könnyű szelekben, a nagy kérdés, hogy fogja bírni az "üvöltő 40-eseket" és a "vijjogó 50-eseket"a készletek legalább még kétharmadával leterhelve. Ami szembetűnő különbség István "Puffin"-jához képest az eggyel több árboc és a rudas kormány a "Puffin" kormánykerekével szemben. Mindennek megvan az előnye és a hátránya, két árboc több, de kisebb vitorla, talán kisebb erő kell a kevésbé súlyos vitorlák szélerő-változáskori csereberéléséhez, viszont többet kell vele dolgozni. A kormánykereket István egyértelműen előnyben részesíti a kormányrúddal szemben, mert állva kormányzásnál kevésbé alszik el az ember  és kevésbé satnyulnak el a lábai a hosszú út alatt. Tomy hajójával "bemelegítésként" 4500 tmf-et vitorlázva  átszeli az Indiai-óceánt, majd Fokvárosból hajóját szállítóhajó fogja a verseny színhelyére vinni.  Nos, nem tűnik pénz-  és támogatásszűkében lenni a projektje. A

https://www.facebook.com/abhilashtomysailing/ Facebook oldalán barangolva feltűnik Kopár István "Kihívás" című könyve angol kiadásának ajánlása , szóval hősünk nem kerülte el Abhilash Tomy ( jegyezzük meg mostantól jól a nevét)  fregattkapitány figyelmét.

Lapzárta előtt egy gyors ugrás vissza a Pufinra. Kaptam pár képet a végleges árboc alátámasztásról.img_4847.jpg

img_4848.jpg

img_4849.jpg

 

A Kopár Istvánt idáig  pénzzel, munkával támogatók listájának mai állása.

Bartha Gábor,  Rozs Gergely,  Huoranszki Máté,  Orbán Péter,  Jankó György,  Kuzsel Tamás,  Vadász László,  Dzsiki Ferenc,  Bartyik Vilmos,  Csikós László,  Antal Péter,  Radics Gyula, Steve Rakoczy & Liz (De hát azért mi tudjuk, hogy ők az Ausztráliában élő sikeres feltaláló mérnök, Rákóczy István és  felesége Szepessy Piroska  a pearthi egyem kutató professzora) Tóth Mihály, Szecskő Tamás,  Ángyás Orsolya,  Anonim 50 $,   De Chatel András,  Szendrey Józsefné

Kis megjegyzés a végére, egyik támogató felajánlotta, hogy folyamatosan küldene kisebb összegeket, ami nemes gondolat. Csak sajnos a támogatásra most van szükség, amikor a rajt előtti mellbevágó utolsó kiadások jelentkeznek ( tudomásom szerint hősünk még "lóg" a startpénz nagyobbik részével), a rajt után semmit se ér az adománnyal. Szóval akiben megvan a hajlandóság ( "kétszer ad aki gyorsan ad"), szépen kéretik most a zsebébe nyúlni.

 

 Támogatni lehet ITT  http://koparsailing.com/donate/

Folytatása következik.

A bejegyzés trackback címe:

https://kopar.blog.hu/api/trackback/id/tr4713571963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.